Rugelach

Egy kis magyarázat Mautner Zsófitól

" A rugelach, ez a különböző édes töltelékkel megtöltött (lekvár, dió, mazsola, fahéj, vagy csoki) kifli zsidó eredetű recept, állítólag lengyel.

 Bizonyos források pedig azt írják, hogy leginkább Bécsben volt népszerű a kifli (félhold) formájú sütik készítése, ugyanis ezzel ünnepelték a törökök fölötti győzelmet

New York-ban ilyentájt sok pékség megtelik ennek a sütinek a fantasztikus illatával és az emberek kilószámra viszik 

A tészta krémsajttal (cream cheese) készül, ettől elég (hajaj!) nehéz vele dolgozni, úgyhogy egyrészt nagyon fontos jól lehűteni, hogy nyújtható legyen, másrészt sok lisztet kell alá szórni. A töltelék nagyon édes ( a tészta nem annyira) és kicsit karamellizálódik sütés alatt. A végeredmény pedig? Életveszély. "

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 25 dkg puha vaj / persze margarin is lehet /
• 25 dkg krémsajt / nekem mascarpone volt, de Philadelphia az eredeti /
• 1 mk. só
• 12 dkg porcukor / én kristálycukorral csináltam / 

A krémsajt miatt valóban nem könnyű dolgozni a tésztával, sőt......... de erre csak utólag jöttem rá. A tészta rendes összeállításához is kellett még liszt és nagyon fontos a hűtés is. Még így sem lesz teljesen könnyen kezelhető a tészta.

Készítsünk három gombócot a tésztából és legalább egy óra hosszára tegyük a hűtőbe.

Töltelék:

• 1/2 cs.mazsola 
• 15-20 dkg dió
• 5 dkg barnacukor/ lehet édesebbre is / 

Ezt egy késes aprítóban morzsásra  őröltem és kevés fahéjat kevertem hozzá. Ez a töltelék nem lett nagyon édes, de én nem is akartam olyanra csinálni.

• baracklekvár a tészta megkenéséhez
• porcukor fahéjjal összekeverve, a kisült tekercsek átforgatásához

A tésztát kinyújtottam,--lehetőleg vékonyra kell--- megkentem a lekvárral, megszórtam a diós keverékkel és feltekertem, de egy lapból két kisebb tekercset készítettem.

----a tekercseket érdemes újra a hűtőbe tenni, mert úgy könnyebben kezelhető lesz. Én nem tettem, de így is használható volt.

Ezeket felvagdostam és állítva tettem a tepsire. 

---Az eredet rugelach pici kifli formára van tekerve, de így sokkal egyszerűbb és nekem ez nagyon sokat számít.

Kb. 170°C-on sütöttem 20 percig. A meleg sütemény még puha, ezért óvatosan kell bánni vele, de 1-2 perc múlva már jól kezelhető. Érdemes ennyit várni, mielőtt a cukorba forgatjuk.

Még melegen beleforgattam a  fahéjas porcukorba.

Egy recept szerint a még sületlen tésztát kell fahéjas cukorba forgatni és azután felvagdosni és megsütni. Nekem ez túl macerás lett volna, de biztosan úgy is nagyon finom lenne.

Nagyon-nagyon finom és nem annyira bonyolult, mint első olvasatra tűnik.

Most, hogy már ismerem a tészta tulajdonságait, biztos vagyok benne, hogy máskor is megsütöm.