2012. szeptember 2., vasárnap

Márványkuglóf tíz perc alatt


Na, jó! Lódítottam!
A kuglóf nem készül el ilyen rövid idő alatt, de az összeállítása igen.
A két kép valóban nem egyforma, a két sütemény sem. Azonban az, hogy így mutatom meg, azt jelenti, hogy nem csak egyszer készült.
Valinál láttam meg - igaz, nem most -, de csak mostanában sikerült megsütnöm. Most viszont kétszer is! Az egyik recept már nekem el volt téve, de megfeledkeztem róla.
A két sütemény két receptből készült, amelyek azonban alig különböznek egymástól. Az elkészítési módjukban is van eltérés, de ez még mindég nem jelenti azt, hogy nem lehetett volna egyforma kuglófot sütni belőle.
Az elsőnél kicsit folyósabb volt a tészta, ezért nem lehetett márványosra elkeverni, a másodiknál szinte potyogott a sütőformába, ezért lett ilyen szép az összekeverés után.



A következtetés az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a leírásokkal van gond! Sőt!
Én vagyok az, aki kicsit lezseren kezeli a sütemény készítést. A kevert tészták elkészítése pedig ezt meg is engedi, feltéve, ha nem a szépség a fontos.
Be kell, hogy valljam, ennek ellenére a második sütésnél sem mértem ki a fél dl tejet, csak beleöntöttem.
Ez megint csak nem azt jelenti, hogy ennyire profi vagyok, hanem azt, hogy nem volt fontos, hogy igazán márványos legyen csak az, hogy finom legyen. Ennek ellenére most sikerült!
 Amiből megsütöttem

  • 30 dkg vaj
  • 30 dkg cukor / nekem csak 25 dkg volt, ennek is a fele barna /
Ezt jól ki kell keverni, ezután hozzáadni egyenként 5 db tojást.
Na, én kettesével tettem hozzá, de nem látszott rajta, hogy baj lenne.

  • 30 dkg liszt  / nekem fehér tönkölyliszt volt /
  • 1/2 dl tej
  • 1/2 cs. sütőpor / én beletettem egy egészet /
Magánakcióként egy rúd vanília kikapart belsejét is hozzákevertem.
Szilikon kuglóf formát kicsit kikentem vajjal és beleöntöttem / potyogtattam / a tészta felét.
A másik felébe belekevertem 1 evőkanál kakaóport és rátettem az előző tésztára. Egy villával / én kínai pálcikával / lazán el kell keverni a kétféle masszát.
Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 50 percig kell sütni.

Nekem 170, majd 160°C-os sütőben sült, félidőnél letakarva, nehogy megégjen kb. 40 percig.
Mindenki tapasztalja ki a sütőjét és számoljon aszerint!
A szilikon forma ellenére egy kicsit beleragadt, de kiügyeskedtem belőle.

Azt gondolom, hogy az én  kuglóf sütőm nagyobb, mint amiről mások írnak, mert az én süteményem kisebb, laposabb, mint amit máshol láttam.
Az eredeti recept azt írja, hogy egy citromos mázzal öntsük le, ha megsült, de nekem ez már sok lett volna a cukorból.
Aki akarja:  5 ek cukrot keverjen el 1/2 citrom levével

Ropogósra sült csülök


A fotó nem versenyre készült, de muszáj volt idehoznom, mert mostanra sikerült olyan ropogós bőrt sütnöm, ami teljes egészében ehető.
Sokszor sütöttem már bőrös malacot, vagy bőrös császárt, de eddig mindég sütőben kevés vizet aláöntve és különböző módon takargatva.
Az utolsó bevált módszert Jamie O.-től lestem el és igen jól bevált ---- a hús alá vizet öntök és egy összegyűrt, alaposan bevizezett sütőpapírral takarom le -----, de a megsült bőrnek csak egy része volt ehető, mert a ropogósra sült finom, de ami nem lesz ropogós, az gumi szerűen nyúlik és ragad.

Most azonban először megfőztem egy ízesített vízben / só, bors, fokhagyma, provanszi fűszerkeverék / a csülök darabokat és csak ezután tettem be a sütőbe sülni.
Így már az a bőr is ehető lett, ami nem tudott hólyagos, ropogósra sülni / pedig megforgattam a darabokat /
A bőr sütéséhez magas hőfok kell, így nem volt gond, mert a hús már puha volt.

Az ilyen egyben sült húsokat úgy szoktam a sütőben tenni, hogy a zsírozott sütőedénybe egy sor karikára vágott hagymát teszek és erre rakom a hús darabokat. A hagyma megvédi attól, hogy leragadjon.
Ha a hús fajtája vagy a a recept lehetővé teszi a megsült hagyma felhasználását, akkor megteszem.  Készítek belőle mártást úgy, hogy összeturmixolom a hagymát, fokhagymát, almát, körtét, mikor - mit.
Kiforralom, teszek bele pikáns lekvárt vagy tejszínt vagy bort.
Ha sütés közben megégett a hagyma, akkor csak azt a célt szolgálta, hogy ne a hús égjen le!

Zöldbabos gombaleves vajas galuskával


Van már gombaleves recept a blogon, de ilyet még nem csináltam, hogy zöldbabot tettem bele.
Valójában sima, egyszerű levest akartam, de főzés közben úgy gondoltam, nincs benne elég gomba. Pedig volt!
Amikor a gomba már megpirult, akkor szinte elég puha is volt már, ezért a répa szóba sem jöhetett, de valamit akartam tenni bele. Először arra gondoltam, hogy liszttel besűrítem, mert azt már úgyis rég nem csináltam és attól az íze is más lesz. Közben körül néztem a fagyasztóban és megláttam egy fél csomag zöld színű babot.
A gomba és a bab fűszerezése hasonló, ezért úgy gondoltam, jól kijönnek egymással.
Igazam volt, mert a mostanában kedvenc fűszerkeverékem - provanszi - nagyon kellemes ízt adott a levesnek.  Ez nem fűszersó, csak fűszer keverék. Ezeket egyébként is sokat használom, de így egy zacskóban egyszerűbb. Igaz, figyelni kell az adagolásra.
A sűrítéshez pirítottam egy kis lisztet a gombával, mert most így volt kedvem.
Pirospaprikát is szoktam néha tenni bele, de most  ez nem volt.
ha a gombát pirítjuk és nem csak a levesben főzzük meg, nagyon finom roppanós lesz és nem is fől ki belőle minden víz. Nekem mindég nagyobb darabokban kerül a fazékba, mert nem szeretem az apró falatokat. Olyan, mintha már előre megrágták volna.

A vajas galuska  is ugyanaz, mint máskor, ezt már többször leírtam. Annyi a különbség köztük csak, hogy egyszer egy teáskanál vajat írtam, máskor meg egy evőkanál olvasztottat. Ez mennyiségben szinte ugyanaz, de az olvasztottat könnyebb elkeverni. Nem szoktam minden alakalommal olvasztani én sem.

A kanállal való adagolás némi elővigyázatosságot igényel, mert ahány ház, annyi kanál. Nekem van régi öblös kanalam is és van új fajta kisebb, laposabb.
A galuska liszt adagolásánál pl. lehet jelentősége.