2012. március 18., vasárnap

Zabkása és Coobler


Hát jól összevissza írtam ennek az édességnek a nevét, de ez nem csökkenti az értékét. Nem most készítettem először, de nem is utoljára. Gyors, egyszerű és nagyon finom!
Az én változatomban kicsit munka igényesebb a gyümölcs elkészítése, de az eredetivel is nagyon-nagyon finom.
Most én a fagyasztóból elővett finom, nyári meggyel készítettem, kicsi fahéjjal és reszelt narancshéjjal ízesítve.
Nem főztem össze, nyersen kevertem el mindent.
A tésztájába egy egész csomag sütőport tettem és nem ártottam vele. Szépen megnőltek a gombócok, de nem durrantak szét tőle.



Azt hiszem most találtam meg a zabkása legideálisabb ízesítését.
Munka közben, ebéd előtt néha kell valamit enni, erre ez éppen jó. Azért, hogy ne kelljen esténként a készítésével vacakolni, legalább a heti adagot meg kell csinálni. 
Azért, hogy a heti adag ne romoljon meg, nem lehet bele tejterméket tenni. Később, evés közben már lehet hozzá joghurtot keverni.
Nem szoktam megfőzni, csak forró vízzel leönteni és megvárom, amíg megpuhul, esetleg beteszem a mikróba, ha nagy szemű a zabpehely. 

A víz helyett találtam ki a gyümölcsteát. 
Ezzel öntöm le a zabpelyhet amit a kókuszreszelékkel, a mazsolával már előre összekeverek és így mindjárt ízesítve is van. Sokkal finomabb, mintha csak víz lenne rajta.
Ezután teszek bele mézet és apróra vágott aszalt gyümölcsöket, meg persze valami ropogósat. Most mogyorót vagdaltam össze kisebb darabokra.

Így elkészítve egész héten várja a sorát és garantálom, hogy nem lessz semmi baja. Nekem még nem romlott meg ennyi idő alatt. 

Nem eszem ilyet rendszeresen, de a munkahelyi büfé zsíros fornettis pogácsájától többet ér. Ha rám tör a csillapíthatatlan éhség, életveszélyes a büfé felé menni. Nem azért, mert egészségtelen, hanem azért, mert hízlal!!! Legalábbis tartósan, biztosan.

Ráérős reggelen villás reggeli


Amikor  azt  mondom, hogy szeretjük a hagymát, talán nem elég pontos a kifejezés. Minden formájában szeretjük, de legfőképpen a sült fajtáját.
Évek óta készítem ezt a sajtos változatot és gyakran virsli nélkül, mert így is elég laktató. Attól is függ persze, mennyi hagymából készül, mert a férfi családtagoknak nagyobb az étvágyuk.
Ha reggel kezdünk hozzá, akkor bizony korán kell kezdeni, vagy bízzunk abban, hogy sokáig alszik a család.
Nálam időnként előfordult a reggeli főzőcskézés, de türelmetlenkedtek a fiúk, ezért, ha előre tervezek, akkor a hagyma sütését is előző nap elkészítem.
Most is így történt.

A sok-sok hagymát szálasra vágtam és olívaolajon kissé megsózva megpároltam. Most 5 közepes fej hagyma volt amit összevágtam.
Provanszi fűszerkeveréket szórtam rá, de csak módjával, mert ez a hagymás étel nekem leginkább csak borsikafüvet kíván. Külön tettem is rá, hogy jobban érződjön.
A sajt mennyisége is attól függ, hogy mit eszünk még mellé. Ha van virsli vagy sonka vagy bacon, akkor kevesebb sajt is elég. Ha hús nélkül készül, akkor a sok sajttól lesz laktató.
A megsült hagymát kicsit le is lehet pirítani ízlés szerint, de ne égjen meg.
Só és frissen őrölt bors is kell bele.
Legalább 20 dkg trappista sajtot reszeltem le -- a reszelő durvább részén -- és ezzel szórtam meg a hagymát. Innentől várta a másnap reggelt.




Ma reggel még félálomban bekapcsoltam a sütőt, betettem az edényt, feltettem a tea vizet és elvonultam a fürdőszobába.
Amíg sült a hagyma, addig megsütöttem a virsliket és összevágtam ipari mennyiségű zöldséget, mert azt mindég kell enni mellé.
Ilyenkor van vajretek, uborka, paprika esetleg feketeretek.
Puha kenyér is kell, amivel ki lehet tunkolni a finom ízes olajat.
Nekem virsli nélkül is elég, mert a sok sajt miatt így is jól lehet lakni vele. A sajt kicsit megpirul, csodás illata van és nagyon finom.