2011. április 9., szombat

Friss tészta vajjal , grana padanoval és medvehagymával


A tészta nem szárított, nem fagyasztott és nem is én gyúrtam. Most, nem. Ennek ellenére friss tészta néven árulják. Van ilyen már több is a boltok polcain, igaz egyre húzósabb áron. A lasagnet én eddig is ilyen bolti friss tésztából készítettem.
Ez most olasz tészta volt, több féle formában. Szélesmetélt és színes metélt, de volt ez a nagy lapokból álló csomag is.
Megvártam, amíg jól leárazzák, hiszen az eredeti árán nam akart fogyni. 625 ft helyett 245 ft volt. Vettem két csomaggal, mert csak kb. 30 dkg-osak voltak. Már nem is emlékszem rá, mert nem nagyon érdekelt.

A húsos töltelékkel készült canelloni után megmaradt néhány lap, amit vastagabb csíkokra vágtam és kifőztem.
Vajjal kevertem össze, bőségesen.
Medvehagymát szórtam bele és reszelt grana padano sajtot tettem rá. / parmezán sajnos itt nem kapható /
Nagyon egyszerű, de nagyon finom volt!


Ez pedig az elkészült canelloni, ami így sokkal több tésztával készült, de így is jó volt.
A paradicsomszószt hagymából és konzerv kockázott paradicsomból főztem olaszos fűszerkeverékkel és egy kevés borral.
A tetejére morzsoltam a maradék krémfehérsajtot.
A látszat ellenére nem volt száraz.

Görög paradicsomos bab -- gigantes plaki


Nem először készítettem ezt a babot és most úgy gondoltam itt az ideje, hogy a blogba is bekerüljön.
Egy papírfecnit keresek minden alkalommal, amikor meg akarom főzni. Itt remélem megtalálom később is.
Jobban szeretem ugyan a papírt, mint a billentyűket, de egyre nagyobb a káosz a receptjeim körül.
Először nyáron főztem, mert a friss paradicsom, ugye.....Azután a konzerv darabolt paradicsom következett, mert ez még mindig jobb, mint bármelyik, ami kényszer érett. Sokat használok ilyen paradicsomot, én nagyon szeretem.
A receptet egy blogon találtam és igyekszem azóta is szinte ugyanúgy főzni, mert ezen még én sem akartam változtatni. /// sosem titkolom, hogy képtelen vagyok változtatás nélkül megfőzni egy ételt és ez nem a receptek hibája ///
A mennyiségek szerintem nem kötelezőek, én ebben tértem csak el.
  • Nagy szemű szárazbabot -- egy kg-ot -- áztatás után félpuhára főztem kuktában, sós vízben.
  • Olívaolajon megpároltam  3 nagy fej hagymát, amit nagyobb kockákra vágtam. Tettem hozzá 5 ger. fokhagymát is.
  • Ráöntöttem 2 dob. kockázott paradicsomot és kb. 1/2 liter paradicsomlét.
  • Só, frissen őrölt bors, oregánó, fahéj, csili
  • Beletettem a babot, összekevertem és betettem a sütőbe kb. egy órát sülni 160 - 170 fokon.
Kevergetni nem szabad, de nem is kell, hogy a bab ne törjön össze.
Ha sütés közben  nagyon besűrűsödne, vizet szoktam hozzá önteni.

Friss kenyérrel nagyon finom, de a húsevőknek bármilyen sült vagy grillezett hússal adható. Most én kolbászt sütöttem mellé és így is nagyon jó volt.
A tányéron öntsünk még rá egy kevés olívaolajat és szórjuk meg bőven vágott petrezselyemzölddel.

Almáslepény -------- és tészta trükk


Az almáslepény egy örök klasszikus. Van alaprecept, de van minden családban egy olyan, ami biztosan a legfinomabb.
Most én nem is igazán a receptet szeretném átadni, hanem azt a módszert, amivel szerintem a legegyszerűbb a tepsibe tenni a tésztát.
Nekem a nyújtófára tekerés egy igazi mumus! Lelóg, elszakad vagy elcsúszik a tészta.
Megpróbáltam egyszer, hogyan sikerülne, ha hajtogatnám a tésztát. Az ötlet jó volt, de kellett egy kis gyakorlás, mert a tésztát alaposabban kell lisztezni, hogy ki is lehessen hajtogatni.
Ha kicsit törékenyebb a tészta, akkor a nyújtófáról leszakad, hajtogatva viszont könnyebben bele lehet tenni a tepsibe.

Az almát én lereszelem durva reszelőn és cukorral összekeverve megpárolom, elfőzöm belőle a vizet.
Ezzel kell kezdeni, hogy kihűljön, mire a tésztára kerül.
  • 30 dkg lisztet összemorzsolunk 15 dkg margarinnal és pici sóval
  • 2 dkg élesztőt felfuttatunk 1 dl tejben egy kanál cukorral
  • 1 db tojással és egy púpozott evőkanál tejföllel összedolgozzuk a tésztát
  • két cipót formázunk és az egyiket a tepsi aljába tesszük
A tésztára szoktak kekszmorzsát, darált diót vagy búzadarát is szórni, hogy felszívja az almából a fölösleges nedvességet.
A kihűlt almát a tésztára kenjük és megszórjuk őrölt fahéjjal ízlés szerint.


A második cipót is kinyújtjuk tepsi nagyságúra.
A tepsit szoktam rátenni a tésztára, hogy megnézzem, mekkora a tészta.
Alapos, de nem sok lisztezés után összehajtom a tésztát.
Alulról középre és felülről is középre. Lisztezni azért kell, hogy a puhább tészta se ragadjon össze.
Ezután balról középre és jobbról is középre.


Az összehajtogatott tésztát beleteszem a tepsi közepébe. Nagyon könnyen ki lehet mérni, hová kerüljön?


Kihajtogatom és levágom a fölösleges tészta darabokat.



Ha a tésztába csak a tojás sárgája került, akkor a sütemény tetejét a fehérjével kenem meg.
Villával megszurkálom, hogy a gőz ki tudjon jönni sütés közben.
Barna sütőcukorral megszórom és így sütöm meg.
Néha úgy sütöm, hogy semmivel sem kenem meg.


Általában én búzacsírát szórok a tésztára az alma alá.


A leeső tészta darabokat összegyúrom és, ha van elég tészta, akkor ilyen mini kifliket tekergetek belőle.


Nem töltöm semmivel, de sülés után porcukorba forgatom.

Száraz kifli vacsorára


A száraz kifli valóban létezett. Bolti kifli volt, semmi másra nem jó. Évek óta nem volt ennyi a konyhámban, de most is sajnáltam kidobni.
Hűtőmustra és spájz mustra után egy felfújt féle lett belőle. Ropogós volt és nagyon finom.
  • A szikkadt kifliket karikára vágtam és egy margarinnal kikent sütőedénybe tettem.
  • Maradék főtt tarját összevágtam és a kiflikkel elkevertem.
  • Felvert tojásokat, tejszínt és maradék sajtkrémet kevertem össze a fagyasztóból elővett újhagymaszárral. Sóztam és borsoztam.
  • Ráöntöttem a kiflikre és a tetejét még megszórtam reszelt sajttal.
  • A tejszín nem fedte el a kifliket, ezért ami kilógott, az ropogósra sült.

                                  

A hagyma miatt, hogy ne égjen meg,  kisebb hőfokon kell sütni,  illetve le lehet takarni félidőben, azután ismét fólia nélkül rápirítani.
Sosem készítettem még ilyet, de lehet, hogy ezért fogok bolti kiflit venni legközelebb. A sajátomból ugyanis sosem marad. Még hidegen is finom volt.