2010. augusztus 10., kedd

Indiai lepénykenyér fűszeres raguval és salsával töltve

Írtam már, hogy szeretem az indiai konyhát és a hasonló ízvilágú ételeket. Sajnos eddig csak kétszer volt lehetőségem indiaiak által készített ételt enni, ezért többnyire olyat ettem, amit én készítettem itthon, de igyekeztem beszerezni minden olyan fűszert, ami a jellegzetes ízeket adja. Tudom, még így sem lehet olyat főzni, ami autentikus, de az igyekezetem nem volt hiába való, mert ahol igazit ehettem, az nagyon hasolított az enyémre. Pontosabban az enyém hasonlított arra, amit a Westend bevásárlóközpont egyik eldugott sarkában működő kifőzde árul.

Mosolygós, kedves, közvetlen indiaiak főznek, ajánlanak és rábeszélnek, ha nem vigyázunk. Eddig nem bántam meg és szívesen ennék még ott többször is. A legjobban a kenyerük ízlett. Mi is ezt ettük köretként mindkét alkalommal, nem rizst. A fűszeres krumplival töltött, hagymamagos, kicsit csípős lepény nagyon-nagyon finom.

  • Nem úgy töltött, mint amit ma én készítettem, hanem a kinyújtott tésztára teszik a tölteléket / krumplit / , ráhajtogatják a tésztát, kinyújtják és ezután sütik meg. Puha, ízletes és laktató.
Sütöttem már hasonló töltött lepényt én is, de az nem indiai ízű volt, csak a technikája hasonlított rá. Egyszer egy marharagu köreteként is ezt sütöttem.



Először a ragut készítettem el, bár nem kell kihűlnie, viszont jól melegíthető.
  • maradék 3 rózsa karfiol / a többiből leves készült /
  • 3 szem krumpli
  • egy marék borsó
  • 1 nagyobb fej lilahagyma
  • 2 ek. olívaolaj + 2-3 dkg vaj
  • 1 ek szemes rómaikömény
  • 1 teáskanál szemes koriandermag
  • 1 mk. görögszénamag
  • frissen őrölt bors
A krumplit apróra vágtam és vízben elkezdtem főzni. Közben a karfiolt is apróra szedtem és hozzáadtam, hogy egyszerre főljenek. Kis idő után beletettem a borsót is. Igyekeztem úgy időzíteni, hogy ne főljenek puhára, mert mégiscsak úgy szép, ha nem lesz belőle pép.

Az olaj és vaj keverékén megpároltam az összevágott hagymát, megsóztam és hozzáadtam a kis fűszeraprítómmal megőrölt magokat. / mozsár is jó, nem kell porrá őrölni / Erős tűzön rövid ideig, de folyamatosan kevergetve lepirítottam, hogy az ízei jól kijöjjenek. Ezután adtam hozzá a megfőlt zöldségeket és folyadék nélkül egy-két percig kevergettem.












A lepényeket tulajdonképpen nem valóságos recept alapján készítettem, ezért a végeredmény inkább hasonlít a nán kenyérhez, mint a csapatihoz vagy a rotihoz. A nán kenyér lehet ettől vastagabb is, nemcsak ilyen vékonyra kinyújtott.

A csapati és a roti kovásztalan kenyér és vaslapon sütik, de olajban is lehet, a nán élesztővel készül és a tandor kemence oldalára tapasztva sütik meg.
A kovásztalan lepényeket, hogy ne legyen nehéz, nagyon vékonyra nyújtják ki és nagyon forró lapon sütik meg. Nem könnyű kinyújtani, ezért ez a folyamat felér egy kondi edzéssel, persze db számtól függően. A nagy hő hatására a nyújtáskor belekerült levegő megemeli a tésztát, felfújja és ettől lesz könnyű.













Tulajdonképpen nincs nagy különbség a vaslapon vagy a száraz serpenyőben sült lepények között. Amikor a második oldalát sütjük, akkor próbáljuk meg kicsit lenyomni a tésztát, hogy ne csak a felfújódott hólyagok égjenek. Oldalanként egy-két perc a sütés.



A tészta most nekem egy fele-fele teljeskiőrlésű liszt és sima liszt volt.
  • 25 dkg grahamliszt
  • 25 dkg simaliszt
  • 3 dl víz és joghurt keveréke / lehet több is /
  • 1,5 dkg élesztő
  • 2 ek olaj
  • az eredeti receptben tojás is van, de én nem szoktam bele tenni
Nekem a kenyérsütőgép állította össze a tésztát, ezért menet közben alakítottam ki az állagát.

Pihentetni kell kb. 10-15 percet, de nem kell duplájára keleszteni.

Én készítettem belőle kicsi--3 dkg-os golyókat és nagyobbakat, ami 7 dkg volt. A nagyokat 17 cm-es átmérőjű körökké nyújtottam.













Sütés után a lepényeket takarjuk le, hogy kicsit puhulhassanak.

A salsa eredetileg nem is ehhez az ételhez készült, de később találtam egy receptet a kedvenc sorozatom indiai füzetében, ahol kiegészítőként salsát javasolnak.

A másik kiegészítő a joghurt, mert a sok fűszeres és csípős íz ellensúlyozására szívesen eszik. Szinte mindenhez. Nekem most nem volt lecsöpögtetett joghurtom, ezért sűrű tejfölt tettünk a lepényekre.



A salsa hozzávalóit a késes aprítóban vágtam össze.
  • 5 db paradicsom héjastól, de a levétől és magjaitól megszabadítva
  • 1 db lilahagyma
  • 3 db halapenyo paprika magokkal együtt, mert ez nem annyira erős fajta
  • 1 cs. petrezselyemzöld
  • frissen őrölt bors
  • olívaolaj