2010. október 6., szerda

Fűszeres sárgabarackcsatni



A csatni indiai eredetű étel, mely mára az egész világon ismert. Zöldségből és gyümölcsből készül, egyszerre édes, savanyú, fűszeres és égetően csípős. Azt mondják, a jó csatni olyan csípős, hogy nem lehet megenni, de olyan édes, hogy nem lehet otthagyni. A csatnik, akár főzve, akár nyersen készülnek, arra szolgálnak, hogy a többi étel ízét kiemeljék. Garantáltan felpezsdítik az ízlelőbimbókat, s bármely étkezésnek színt, zamatot és változatosságot kölcsönöznek. Serkentik az étvágyat és elősegítik az emésztést. Sós csemegék kísérői, fogyaszthatók mártások, mustár és szószók helyett. 
Csak néhány teáskanálnyit szolgáljunk fel belőle! / ezt a szösszenetet kölcsönöztem  Vegavarázstól/

Sajnos a sárgabarack érés idején ez a recept még a többi papír között egy fiókban várt a sorsára. Kicsit el is tűnt, de azt sem tudom, honnan került elő. Miután a net-en ma már szinte minden megtalálható, kerestem egy másikat, hogy ne kelljen nélkülöznünk ezt a finom, fűszeres szószt. Ahogy azonban lenni szokott, azért csak előkerült az én papírom is és így már a fűszerezést kicsit másképp csináltam, mint azelőtt. 
A régi receptem a Nők lapjából való Lajos Maritól. Sokat tanultam tőle régebben, mert már akkor olyan különlegességeket használt és ismertetett meg az olvasóival, amihez nem volt mindég könnyű hozzájutni, de az elmélet is hasznosnak bizonyult később.
A receptjében ajánlott barnacukor persze még nem volt elérhető a vidéki városban sem, és a fűszerezés csak az egyszerű curry keverékből állt, de a csatni így is különleges volt akkoriban.

Ahogy én készítem:
  • 1 kg sárgabarack héjastól összevágva / Lajos M. leszedte a héjakat és akkor még én is /
  • 3 közepes fej hagyma összevágva
  • 2 ágacska rozmaring levelei összevágva
  • 10 dkg sötét nádcukor
  • 5 dkg fehércukor
  • 1,5 - 2 dl fehérborecet / a barack érettségétől függően /
  • 1 ek mazsola összevágva
  • 1 mokkáskanál frissen őrölt bors
  • 1 teáskanál szárított csilipehely
  • 1 teásk. frissen őrölt koriandermag
  • 1 rúd fahéj
  • 1 mk. só
  • a fűszerek helyett ill. melléjük lehet még 1 kiskanál curryport tenni
Én nem használok olajat, csak összeöntök minden hozzávalót és így főzöm addig, amíg kellően össze nem sűrűsödött. Ez lehet egy - vagy másfél óra is. Szép lassan elvan magában, de amikor sűrűsödni kezd, nem árt néha megkeverni és figyelni rá.

Az elején hozzáadott ecet miatt a hagyma nem fog pépesre főlni, de nem lesz zavaróan darabos.
Az ízeket kóstolgatással lehet igazítani, de rá kell számolni, hogy az állás közben minden íz kicsit szelídül majd.
Forrón és színültig kell üvegekbe tölteni. A csavaros tetők alá én mindég teszek egy celofánt is, hogy a savak ne tegyék tönkre a tetőket. / nem egy, hanem több év alatt se /
Ezután fejre állítom az üvegeket kb. öt percre, és a biztonság kedvéért még száraz dunsztban hagyom másnapig.
Ha csak ilyen kisebb mennyiséget készítek, akkor kitűnű dunsztolási lehetőség a hűtűtáska használata. Nekem nagyon bevált.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.